home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9511 / AL.CD < prev    next >
Text File  |  1996-03-03  |  10KB  |  182 lines
  1.           @VMordenheim és Frankenstein nyomában@N
  2.  
  3.               Olyan  sok minden  kezd virtuálissá  válni --  miért  ne
  4.           tehetné ezt az élet is?
  5.               Mind a valós életben, mind az irodalom fantáziaterületén
  6.           oly  sokan  próbáltak  már  életet  lehelni  az élettelenbe,
  7.           életet  teremteni.  A  XX.  századig  azonban  senkinek  nem
  8.           sikerült  elvitatnia  az  isteneknek  ezt  az  elôjogát.   A
  9.           biológusoknak  sikerült bizonyos  eredményeket elérniük,  de
  10.           ezek  még nem  nagyon közelítik  meg azt,  amit egy  köznapi
  11.           ember életnek,  élôlénynek nevezne.  Az utóbbi  néhány évben
  12.           viszont felmerült még egy tudományág, amely vagy a biológiát
  13.           segítve,  vagy  akár  önállóan is  képes  lesz  -- talán  --
  14.           beváltani a nagy álmot.
  15.  
  16.  
  17.           @VAz élet fogalma@N
  18.  
  19.               Az élet fogalmát elég nehéz körülhatárolni, bár mindenki
  20.           el tudja dönteni saját  érzései alapján egy adott  valamirôl
  21.           -- elég jó eséllyel --, hogy bír-e élettel vagy sem.
  22.               Hogy mennyire  mély ez  a kérdés,  mi sem  világítja meg
  23.           jobban,   mint   az,  hogy   az   életnek  nincs   hivatalos
  24.           definíciója. A zavaró  kérdéseket elkerülendô már  általános
  25.           iskolában megadnak  egy kvázi  definíciót, ami  regél valami
  26.           életfunkciókról, meg a szaporodásról. Ahhoz, hogy meg tudjuk
  27.           határozni a mesterséges élet fogalmát, vagy legalábbis körül
  28.           tudjuk  írni, szükségünk  lesz legalább  erre a  bizonytalan
  29.           körvonalra --  tehát nagyvonalúan  tekintsünk el  egy valódi
  30.           definíció hiányától.
  31.               Az  elsô  elég  lényeges  kérdés  tehát:  miket  akarunk
  32.           életfunkcióknak nevezni.  Nem szabad  elfelejteni, hogy  nem
  33.           csak  állatokról,  hanem  minden  organizmusról   szeretnénk
  34.           beszélni,  így  például  a  növényekrôl,  egysejtûekrôl  is.
  35.           Ilymódon két használható életfunkciót különböztethetünk meg:
  36.           anyagcserét és szapodorodást.  Sajnos ezek alapján  még csak
  37.           azt  tudjuk állítani,  hogy amely  dolog ilyesmit  tesz,  az
  38.           valószínûleg  él --  azaz elégséges  feltételei az  életnek.
  39.           Gondoljunk csak egy kukoricaszemre, vagy ami még ideálisabb,
  40.           egy ondósejtre.
  41.               Bár elég  körmönfont példa  mind kettô,  ezek a jószágok
  42.           nem igazán végeznek anyagcserét, és a szaporodás sem  igazán
  43.           megfogható  részükrôl,  bár  tulajdonképpen  a szaporodásban
  44.           vesznek részt.
  45.  
  46.  
  47.           @VHogy kerül a csizma a konzolra?@N
  48.  
  49.               A számítógépek  megjelenésével a  biológusok is  igénybe
  50.           vették   a   nagyteljesítményû   masinákat,   de   az  igazi
  51.           kapcsolatot  a  számítógépvírusok  megjelenése szolgáltatta.
  52.           Nagyon hasonlítanak a valódi vírusokra. Miért ne lehetne hát
  53.           hasonló elven bonyolultabb  élôlényeket is ""írni"?  Elvileg
  54.           lehetséges. Sôt mi több, sokkal több eredménnyel  kecsegtetô
  55.           mint a kémiai szintézis.
  56.  
  57.  
  58.           @VMegközelítések@N
  59.  
  60.               Kétféle megközelítési  módja létezik  az AL  (Artificial
  61.           Life -- mesterséges élet) elôállításának. Az egyik:  alulról
  62.           felfelé, tehát a legprimitívebb struktúrák finomításával. Ez
  63.           tûnik   a   legegyszerûbbnek   és   jelen   pillanatban    a
  64.           legcélszerûbbnek is. A másik: valami általános  rendszerterv
  65.           alapján  megtervezünk  egy  bonyolult  organizmust,  és  azt
  66.           vitelezzük ki.
  67.  
  68.  
  69.           @VAlulról...@N
  70.  
  71.               Kiindulási alapnak megfelelnek a vírusok. Erre a  témára
  72.           már  rengeteg   program  létezik,   kezdve  az   úgynevezett
  73.           életjátékokkal, azaz a  sejtautomatákkal egészen a  Corewars
  74.           játékig.  A legtöbb  modell valójában  zsákutca, hiszen  nem
  75.           biztosít fejlôdést a lényeinek. Ezen a téren valószínûleg  a
  76.           Tierra nevû  program a  legjobb. Az  alapötlet: a  DNS-t egy
  77.           egyszerû assembly  programnyelv helyettesíti.  Egyedülálló a
  78.           programban az evolúció lehetôsége. A megadott mérték szerint
  79.           fordul   elô   a  populációban   mutáció,   amely  többnyire
  80.           végrehajthatatlan programot  eredményez --  ilyenkor a  sejt
  81.           elpusztul --,  de az  esetek kis  százalékában mégis életben
  82.           marad a  mutáns. Ilyenkor  a beállításoktól  függôen érdekes
  83.           végeredményekkel szolgálhat a program. Åltalában igaz,  hogy
  84.           minél rövidebb  a kódja,  annál hatásosabb  az illetô  lény,
  85.           hiszen annál gyakrabban hajtja  végre a táplálkozáshoz és  a
  86.           szaporodáshoz szükséges  utasításokat --  és annál  kevesebb
  87.           energiára van szüksége. Az egyik legmeglepôbb tapasztalat --
  88.           amit a program írója is leírt --, hogy az elvileg lehetséges
  89.           legrövidebb 40  byte-os programhossz  lerövidült 28  byte-ra
  90.           azáltal,  hogy  a kódrészlet  egy  byte-tal eltolva  szintén
  91.           értelmes,  és  erre ugrik  rá  a program.  Ami  ebben igazán
  92.           érdekes: ehhez a konstrukcióhoz nem vezet egyértelmû logikus
  93.           út. (A dolog  persze nem is  úgy zajlott le,  hogy a program
  94.           kódja  folyamatosan  rövidült,  hanem  elôször  nôtt,   majd
  95.           kiesett néhány kódrészlet.)
  96.               Elvileg tehát e modell kiegészítésével nagyon  összetett
  97.           mesterséges organizmusokhoz  is eljuthatunk,  viszonylag kis
  98.           erôkifejtéssel -- és iszonyú gépigénnyel.
  99.  
  100.  
  101.           @V...vagy kezdjük a végén?@N
  102.  
  103.               Persze az  egész evolúció  átugorható és  elvileg mi  is
  104.           modellezhetünk  egy  fejlett  lényt,  amely  aztán   szintén
  105.           fejlôdik  valamilyen  irányba  -- ha  helyesen  hatnak  rá a
  106.           környezeti  változók.  Ez  azonban  hatalmas elôkészületeket
  107.           igényel, még egy ""egyszerûbb" élôlény, mondjuk egy imádkozó
  108.           sáska esetén is -- a hatalmas gépigényrôl nem is beszélve.
  109.  
  110.  
  111.           @VAmikor valami lemászik a tervezôasztalról@N
  112.  
  113.               El tudom fogadni azokat a véleményeket, amelyek  szerint
  114.           ezek a dolgok ugyan elég mesterségesek, de életnek talán még
  115.           nem igazán  nevezhetôk. Meggyôzôbb  lenne tehát  mondjuk egy
  116.           apró -- jó, reálisan nem annyira apró -- robotvakond,  amely
  117.           szépen  kiásogatja  magának  az  ércrögöket,  feldolgozza  a
  118.           homokot, majd kellô idô múlva elôállít egy kisrobotot. Ez  a
  119.           kisrobot  rendelkezne mindazon  tudással, amivel  készítôje,
  120.           kiegészítené magát a  kellô alkatrészekkel --  természetesen
  121.           némi kavicsdiéta után --, és a kör kezdôdhetne elölrôl.  îgy
  122.           spontán evolúcióval -- hiszen  ami meghibásodhat, az meg  is
  123.           teszi -- akármi is lehet a végeredmény.
  124.               Folynak  ilyen  irányú  kísérletek  is.  Az  elsô  lépés
  125.           azonban az, hogy minden érzékszervet és fontosabb szervet --
  126.           például  végtagokat  --  tökéletesen  le  tudjanak utánozni.
  127.           Számos kísérlet hozott eredményt, de ezek ötvözése még várat
  128.           magára  -- hacsak  katonáék meg  nem csinálták,  de ôk  mind
  129.           Keleten, mind Nyugaton elég titkolódzós fajták.
  130.               A   kulcskérdés   e   téren   ugyanis   a    mesterséges
  131.           intelligencia.  Hiszen   segítségével  mindent   le  lehetne
  132.           egyszerûsíteni: nem kellene bonyolult vezérlômechanizmusokat
  133.           elhelyezni például a  lábakban, és ugyanez  az intelligencia
  134.           irányíthatná az  ehetô rögök  felismerését és  kiválasztását
  135.           is. (A járást utánzó robotok  például már ma is szinte  mind
  136.           valamilyen öntanuló algoritmussal mûködnek.)
  137.  
  138.  
  139.           @VGyilkosság?@N
  140.  
  141.               Mi  történik akkor,  ha kikapcsolok  egy ilyen  robotot?
  142.           Vagy szétszerelem? Hiszen élônek tekinthetjük -- bír az élôk
  143.           minden tulajdonságával. A számítógépet ki meri kapcsolni  az
  144.           ember  egy-egy  Tierra számoltatás  után,  az adatok  úgysem
  145.           vesznek el. De egy kézzel fogható, mûködô valami azért  más.
  146.           Gyanítom,  hogy  ezen a  téren  még nagy  viták  várhatók, a
  147.           javasolt  álláspont  mégis az:  úgy  viszonyuljunk hozzájuk,
  148.           mint  bármely   más  élôlényhez.   Hacsak  feltétlenül   nem
  149.           szükséges, ne bántsuk ôket...
  150.  
  151.  
  152.           @VMi az értelme az egésznek?@N
  153.  
  154.               Sokmindenrôl  esett  szó,  és  valószínûleg  felmerült a
  155.           fenti kérdés mindenkiben. Ez  egy érdekes terület, ahol  még
  156.           sok tennivaló van, de minden lépés közelebb visz  valamilyen
  157.           konkrét dologhoz -- akár más téren is.
  158.               Egyrészt   egy   jó   modell   alapján   sokkal   jobban
  159.           megismerhetjük   az   emberi  szervezet   mûködését   --  és
  160.           gyógyítását. Másrészt olyan tervezési elemeket  találhatunk,
  161.           amelyek   az   élet  más   területein   is  felhasználhatók:
  162.           gondoljunk  csak  egy   mosógépre,  amely  eldöntené,   hogy
  163.           mennyire piszkos a ruha. Végül pedig: idôtöltésnek sem rossz
  164.           egy-egy jó programrészlet megtervezése...
  165.  
  166.           @KLencsés Gábor@N
  167.  
  168.  
  169.               Biológiával foglalkozó komolyabb mûvekben is  találhatók
  170.           kísérletek az  élet definiálására,  leírására. Sajnos  még a
  171.           legszilárdabbnak  tûnô  elsô  mondattal  sem  lehet   igazán
  172.           egyetérteni, miszerint: az  élet a földi  anyag történetileg
  173.           kialakult magasabbrendû mozgásformája. Hiszen ha eltekintünk
  174.           attól  az apróságtól,  hogy eszerint  máshol nem  lehetséges
  175.           élet -- a ""földi" kitétel ugyanis kiemelhetô --, még mindig
  176.           ott   marad   a   kérdés:   mit   tekintünk    magasabbrendû
  177.           mozgásformának?  Sajnos  a   továbbiakban  még  rosszabb   a
  178.           helyzet,  hiszen  elôszeretettel  hozzák  fel  a  szén alapú
  179.           szerves  anyagokat,  kizárva   ezzel  például  az   ammónia,
  180.           szilícium stb.  alapú életet,  majd megkoronázva  az egészet
  181.           belerángatják az evolúciót is.
  182.